A jégtelenítő szer elve

A "kloridsó" jégtelenítő szer elve az, hogy a "kloridsó" jégtelenítő szer vízben (hóban) való feloldása után a fagyáspontja nulla fok alatt van. Például a nátrium-klorid (a konyhasó fő alkotóeleme) fagyáspontja -10 fok, a kalcium-kloridé körülbelül -20 fok, az ecetsav pedig elérheti a -30 fokot is. A sós víz fagyáspontja alacsonyabb, mint a vízé, ezért nehéz jégkockákat képezni a só feloldása után a hóvízben. Ezenkívül a jégtelenítő szer vízben való feloldása után megnő a víz ionkoncentrációja, ami miatt a víz folyadékfázisú gőznyomása csökken, de a jég szilárd gőznyomása változatlan marad. A jég-víz keverék szilárd-folyadék gőznyomás állapotának eléréséhez a jég megolvad. Ez az elv jól megmagyarázhatja azt is, hogy a sós vizet miért nem könnyű megfagyasztani. Egyszerűen fogalmazva, a jégtelenítő szer csökkenti a hó olvadáspontját, így könnyebben olvad.
Tudjuk, hogy a víz egy speciális anyag, azaz fagyás után a sűrűsége kisebb lesz (az általános anyagok sűrűsége szilárd állapotban nagyobb, mint folyékony állapotban). Ezért minél nagyobb a nyomás, annál alacsonyabb a jég olvadáspontja. Gyakran látható, hogy a hó könnyen elolvad ott, ahol a kerekek elhaladnak. Ez az oka. A behavazott útfelület hóolvasztószerrel való megszórása után könnyebb a hóolvadás a járművek általi zúzódás után.
Összefoglalva megállapítható, hogy a hóolvasztó szer permetezése kedvez a hóeltakarításnak.